A bizalom kiépítése bizonyos szegmensekben jóval nehezebb és egyben fontosabb az átlagosnál. Ilyen például az egészségügy.
Logikusan azt gondolhatnánk, hogy egy orvosi témákkal foglalkozó weboldalon a szakmaiságot elsősorban a szakértők hozzák. A korábbi elméletek szerint a weboldalakat ezért úgy alakították ki, hogy a legnagyobb hangsúlyt az orvosok, gyógyszertársaságok, kormányzati hivatalok által előállított tartalmakra vagy ezek feldolgozására helyezték a hangsúlyt.
A szakértelem hiánya nem a hitelesség hiánya
A legújabb kutatások azonban már merőben más eredményeket mutatnak.
Ezek szerint a felhasználók valójában nem azért bíznak meg egy weboldalban, mert ott olyan tartalmakkal találkoznak, amelyek szakmai hitelessége alátámasztott.
A Northumbria Egyetem pszichológusainak esettanulmánya szerint a felhasználók ma inkább az olyan weboldalakban bíznak, amelyek előtérbe helyezik a felhasználók által generált tartalmakat.
Az egészségüggyel, orvoslással foglalkozó oldalakat akkor tekintik hitelesnek, ha ott olyan emberek élményeit és beszámolóit olvashatják, akik az övékéhez hasonló állapotot, élethelyzetet éltek vagy élnek át.
A webkettő maga
Ez koránt sem meglepő, hiszen az interneten az elmúlt évtizedben minden téren a felhasználók által generált tartalmakra helyeződött át a hangsúly – nem véletlenül a Facebook, a YouTube és más tartalommegosztó oldalak ma a legsikeresebbek.
Annak tehát, aki ma weboldalt épít, oda kell figyelnie arra, hogy minden esetben megfelelő teret nyisson az interakció számára. Hogy a felhasználók véleményt nyilváníthassanak, megoszthassák saját tartalmaikat – bizonyos keretek között persze – és egymással is beszélhessenek.
Az internet legnagyobb orvosi weboldalai az elmúlt években jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ahol korábban nem kaptak helyet a fórumok, a párbeszédre alkalmat adó felületek, ott ma már ezeket találjuk központi helyen.
A webdizájn és a oldalszerkezet kialakításakor is tekintettel kell lennünk arra, hogy ezeket az elemeket ne csak tartalmazza a weboldal, de hangsúlyozza is.
Forrás: http://impact.ref.ac.uk/CaseStudies/CaseStudy.aspx?Id=35108